Hámori János zenei pályáját az 1989-ben megalakult Székesfehérvári Ifjúsági Fúvószenekarban kezdte, ahol Bíró Zoltán növendékeként olyannyira megszerette a zenét, hogy hivatásának választotta. Kimagasló tehetségével hamar kitűnt, megnyerte a megyei rézfúvós versenyt és a Hermann László Zeneiskolát szólistaként már kisgyermekkorában képviselte testvérvárosi látogatások alkalmával. Később a barátaival közösen alapított Corpus Rézfúvós Kvartettel első díjat vehetett át az országos kamarazenekari versenyen. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszékének elvégzése után hamar országunk egyik legkeresettebb jazz-trombitásává vált. Több száz lemezen hallható játéka. (egy része: www.hamori-eu/discography)
A Budapest Jazz Orchestra alapítótagja, zeneszerzője és hangszerelője. Több ízben képviselte Magyarországot nemzetközi zenekarokban (European Brodcast Union Big Band, Youropean Youth Jazz Orchestra stb.). Előadóművészi pályáján a jazz mellett klasszikus zenét, különböző pop-rock stílusokat is érint, játszott a magyar könnyűzenei élet legnagyobbjaival, Charlie-tól az LGT-n keresztül Zoránig. Rendszeres fellépője a hazai jazzfesztiváloknak, de sok nemzetközi fesztiválra is hívják. (Montreaux, Marciac, Istambul, Ankara, Luxembourg, Aarhus, Copenhagen, Accra - a legnevesebbek stb.) Az elmúlt évtizedekben bár végigjárta a világot, számos munkaajánlatot kapott, mégis úgy gondolja, hogy Székesfehérvárt nem hagyja el, sőt, energiájának nagy részét Székesfehérvár kulturális fejlődésére fordítja.

Hangszerelő- és zeneszerzőként részt vesz városunk életében is, hiszen többek között Brájer Éva alpolgármester asszony felkérésére komponálta a város fanfárját a Koronázási Fanfárt. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar számára hangszerelte a Szimfonik Táncdalfesztivált, majd a Mobil Csengőhangok sorozatban nemcsak hangszerelő, de zeneszerző és karmesteri minőségben is állt. Hazánk kiemelkedő hangszerelője, big band specialistája.

2011-ben az Artisjus Alapítvány ARTISJUS-díjat adományozott Hámori Jánosnak a kortárs magyar kompozíciók előadásában kifejtett kiemelkedő tevékenységéért.

A zenetanár
Oktatói tevékenységét 1998-ban Budapesten kezdte, de a Hang-Szín-Tér Művészeti Iskola, majd a Dr. Lauschmann Gyula Zeneművészeti Szakiskola, később pedig a Kodolányi János Főiskola Művészeti Karának megalapítása óta tanít Székesfehérváron. 2010-ben felkérték, hogy legyen a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszékének szakirány felelős trombitatanára, ahol az elmúlt évektől jazz-módszertant és zenekari gyakorlatot is oktat. Tanított a Hermann László Zeneiskolában, ahol részt vett az iskolai fúvószenekar megalapításában. 2023-ban a Miskolci Egyetem felkérésére kidolgozta a Könnyűzenei Trombita szak akkreditációjához szükséges tantervet és követelményrendszert, amelynek oktatása 2024 szeptemberében meg is kezdődik Budapesten. Korábban a minisztérium felkérésére az alap- és középfokú jazz-oktatás tantervét dolgozta ki, majd az OKJ átalakulásával dolgozta át. Részt vesz a nemzetközi AEC (Association Européenne des Conversatories) Jazz és Pop platformjának konferenciáin.
Hivatásának tekinti a zenetanítást, az összetett kulturális nevelést.

A karnagy, zenekarvezető
Székesfehérvári együtteseit is már pályája kezdete óta vezeti. Nagy tiszteletnek és szakmai megbecsülésnek örvend. Számos jazz formáció vezetője, tagja. A korábban említett, bár többször megújult Corpus Rézfúvós Kvintett mellett 2009-ben megalapította a Fehérvár Big Bandet, amellyel a 2018-as budapesti Big Band Szakmai Napokon egyedüliként nyerte el a legmagasabb “A” kategória. A Fehérvár Big Band hazánk egyik legjobb jazz nagyzenekara. Vezette a Hermann László Zeneiskola fúvószenekarát, amely az elmúlt évek tapasztalatai alapján biztos utánpótlást nyújt az ugyancsak művészeti vezetésével működő Székesfehérvári Fúvószenekarnak, amelynek zenéjében olyan új irányokat nyitott, amelyek képesek a fiatalokat is a fúvószene felé irányítani.

Az Oncologic kelet-közép-európai orvoscsoportjának vezető főorvosa és a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Onkológiai osztályának vezető főorvosa. Átfogó tapasztalattal rendelkezik szakterületén, minden, a betegséggel kapcsolatos kérdésben szívesen áll a betegek rendelkezésére. Az ECCO, ASCO, MOT, UICC, ESOG, MNOT, MKOT szakmai kongresszusok rendszeres résztvevője.
A daganatok gyógyszeres kezelése a feladata, de ez a kivizsgálástól a végstádiumú betegség ellátásáig terjed. A fő érdeklődési területe a nőgyógyászati (emlő, petefészek, méh) és az emésztőrendszeri daganatok kezelése.
Kiszámíthatatlan, hogy miként fogadják az emberek a rossz hírt, ezért nagyon fontos az orvos részéről a közlés módja. Dr. Szántó István szerint az onkológusnak kiváló pszichológusnak is kell lenni. Nagy hangsúlyt fektet a betegekkel való kommunikációra, amely javíthatja a gyógyulási esélyeket és a betegségben megélt életminőséget.
Szántó István főorvos pályafutását az Országos Onkológiai Intézetben kezdte, majd a Szent István Kórház Onkológiai Osztályán a Nőgyógyászati részleg vezető Főorvosának nevezték ki, eközben pedig lehetősége nyílt a nagy-britanniai hospice rendszert tanulmányozni.
11 éve irányítja a Szent György Kórház Onkológiai Osztályát.
Hét éve pedig az IBM jövőbe mutató mesterséges intelligencia munkacsoportjának hazai vezetője. Az alkalmazás hatalmas mennyiségű információt tud értelmezni, és ezt az információmennyiséget nagyon gyorsan le tudja fordítani az orvos számára hasznos tanácsokra. A Watson pedig a konkrét betegadatokból kiindulva ad tanácsot
Szántó főorvos jelentős hatást gyakorolt a kórház működésére, ami nagyban javította a daganatos betegek ellátását.

Tanulmányok
Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar, 1979
Belgyógyászati Szakvizsga, 1984
Klinikai Onkológiai Szakvizsga, 1986
FMGEMS (ECFMG), USA licence, 1992
Palliatív medicina licencvizsga, 2014
Szakmai tapasztalat
2018 óta az IBM WFO kelet-közép-európai orvoscsoport vezető orvosa
2014-től a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház, Onkológiai Osztály vezető főorvosa
2015 – 2018 Duna Medical Center, onkológus konzultáns
2010 – 2012 Union Biztosító Zrt, bizalmi orvos
2008 – 2018 Swiss Medical Services, onkológus konzultáns
2008 – 2014 ESZSZK Onkohaematológiai Ambulancia
2004 – 2012 Kelen Kórház, belgyógyász konzultáns
2001 – 2008 Erste Biztosító Zrt., bizalmi orvos
2000 – 2013 Qualiforum Vezetési és Tanácsadó Kft., orvos tanácsadó
1999 – 2014 American Clinic International (Firstmed Centers), onkológus konzultáns
1998 – 2002 Telki Magánkórház Belgyógyászat Vezető Főorvos, onkológus konzultáns
1997 – 2012 PricewaterhouseCoopers Kft, orvos tanácsadó
1997 – 2011 Lakatos & Partners Ügyvédi Iroda, orvos tanácsadó
1995-ben British Council Ösztöndíj 3 hónap: A hospice rendszer tanulmányozása (Nagy-Britanniában)
1993 – 2012 Semmelweis Egyetem I. Belklinika, onkológus konzultáns
1992 – 2008 Szent István Kórház Onkológiai Részlegvezető Főorvosa (Nőgyógyászati Onkológiai Osztály), belgyógyász főorvos
1979 – 1992 Országos Onkológiai Intézet, „A” Belgyógyászat – Hematológia, segédorvos – adjunktus

Őze Áron neve egyet jelent a magyar színházi élet sokszínűségével és elhivatottságával. Jászai Mari-díjas színészként hosszú évek óta bizonyítja tehetségét és szakmai alázatát, legyen szó klasszikus vagy kortárs daraboktól. A színház iránti elkötelezettsége nemcsak saját művészi munkájában, hanem a fiatal generációk támogatásában is megmutatkozik. Tanárként és mentoraként segíti a jövő színészeit, átadva nekik azt a szakmai tudást és szenvedélyt, amely őt is vezérli. Karakterformálása mindig hiteles és mélyreható, képes a legkülönbözőbb szerepekben maradandót alkotni. A Naphegyen, a Tabánban nőtt fel és a 2000-es években ide költözött vissza. Édesanyja olasz tolmács, fordító, édesapja színművész, nagymamája pedagógus volt. Bátyjával általános iskolás kora óta járt színjátszó csoportba, sőt amikor a faipari középiskolába került, színjátszó klubot alapított, - amely foglalkozás és az iskola irodalmi élete a 2010-es években is működik - de akkor még nem készült színésznek. Az újpesti Kozma Lajos Faipari Szakközépiskolában érettségizett 1989-ben, itt szerezte első szakmáját. Ezután elsőre fölvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. 1993-ban végzett Iglódi István tanítványaként. 1992-től tagja volt a Nemzeti Színháznak, majd 1998-2001 között szabadfoglalkozású művészként dolgozott. Korábbi társulatához, ami névváltozását követően Pesti Magyar Színház lett, 2000-től tért vissza. 2005 óta az Aase-díj kuratóriumának tagja. Színészi munkája mellett rendez is, továbbá 2002-től a Pesti Magyar Színakadémia osztályvezető, színészmesterség és művészi beszéd tanára volt. Első teljesen önálló rendelkezői munkája a Csengey Dénes által Szakácsi Sándornak adott Villon-műve, A cella volt 2006-ban. A színész korai halála miatt csupán három előadást megélt színdarabról készült filmfelvételt 2008-ban a 39. Magyar Filmszemlén is levetítették. 2010.január 1-től 2014.december 31-ig volt a Pesti Magyar Színház igazgatója. Iglódi István halála előtt két évvel beszélt előszőr Őze Áronnal arról, hogy szeretné, ha ő venné át tőle a színházat. Ettől kezdve sokat beszélgettek erről. Ezzel a háttérrel pályázta meg, majd vette át az igazgatói posztot Iglódi halálát követően Guelmino Sándor művészeti vezetővel - aki 2011-ben lemondott - és Sipos Imre menedzser igazgatóval. Anyagi okokból újra kellett teremteniük a színház arculatát, így 2013-tól Göttinger Pál főrendező segítségével az ifjúsági-családi színház koncepciót valósították meg. 2014 augusztusában, még a színház igazgatójaként alapította meg a Csukás István-díjat, melyet a kuratúrium tagjaival együtt a gyermekelőadások alapjául szolgáló új magyar írások megrendelésére, megjelenésére, népszerűsítésére és erősítésére hozták létre. Az első díjakat 2015-ben adták át. A 2015/2016-os évadtól a budapesti Játékszín tagja lett. 2015-ben az Aranytíz művelődési ház és az V. kerületi önkormányzat feltett szándéka szerint felkérést kapott arra, hogy művészeti vezetőként újraélessze a Komédium Színházat, amit Taub János színpadnak szeretett volna átkeresztelni. Elhivatottságával és szakmai hozzáértésével folyamatosan új utakat keres, hogy a színház kínálata minél szélesebb közönséghez jusson el. Művészi igényessége, kreativitása és a csapatával kialakított közös munka eredményeként a Bartók Kamaraszínház méltán vált a magyar színházi élet meghatározó szereplőjévé. 2016-ban felkérés megpályázta és elnyerte a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és a Művészetek Háza igazgatói posztját a város közgyűlésének döntése nyomán. Megbízása 2016. július 1-től 2021. június 30-ig szólt. Sipor Imrével és Csadi Zoltánnal egy minden korosztályt megszólító igényes népszínházi repertoár megteremtését vállalta pályázatában. 2021-ben újabb ötéves megbízatást kapott. Vendégművészként többet között játszott a Kecskeméti Katona József Színház, az Arany János Színház, a Komédium, a Pécsváradi Várszínház, a Veszprémi Petőfi Színház, 2013 óta a Rózsavölgyi Szalon előadásaiban, rendezéseit pedig a Soproni Petőfi Színház, a Győri Nemzeti Színházban, a Turay Ida Színházban játszották. A Szabadtéri Színházak Szövetsége 2025-ben egyhangú döntéssel Őze Áron színművésznek és rendezőnek ítélte oda a Gedeon Jószef Amfiteátrum-díjat. Színházi feladatai mellett látható filmekben, illetve ritkán szinkronizál is. 1994 óta elnöke a Demoszthenész Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egyesületének, 2006 óta az Őze Lajos Művészeti Iskola kuratóriumi tagja és szakmai-művészeti vezetője. Szabadidejében rendszeresen sportol: aikidózik, teniszezik,evez (kenuzik), de íjászkodik, ejtőernyőzik is. Hobbija az asztalosmunka, saját kis műhelye is van. Szereti a történelmet, a második világháború "laikus kutatója". 2010 óta alkot egy párt Auksz Éva színésznővel, gyermekeik: Tóth Hunor Zoltán és Őze Nimród Zoltán. Esküvőjüket 2023 nyarán tartották. Őze Áron neve már öszeforrt a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza fejlődésével. Igazgatói munkája során nem csupán a művészi színvonal megtartására törekszik, hanem arra is, hogy a színház valódi közösségi térként működjön, amely kultúrális élményeket és inspirációt nyújt minden korosztálynak. Őze Áron igazgatóként 2021-ben újabb öt évre kapott bizalmat, ami bizonyítja, hogy vezetői képességeit és szakmai munkáját nagyra értékelik. Továbbra is elkötelezetten dolgozik azon, hogy a dunaújvárosi színház élményszerű, minőségi produkciókkal szolgálja a kultúrát, a helyet adjon a művészeti sokszínűségnek.

Rodics Eszter 2483 Gárdony, Egry József tér 2. szám alatt lakik férjével és három gyermekével. Eszter 1995-től nyelvtanárként kezdett dolgozni, 2009. évtől pedig a Gárdonyi Géza Emlékház és Rönkvár múzeumpedagógusa volt. Pályafutásának főbb pontjai még: 2012-2013: kulturális projektmenedzser - Gárdonyi Géza Emlékév, 2013-2015: kulturális tanácsadó - Miniszterelnökség, 2016-2017: sajtófőnök - Terror Háza Múzeum, 2017- től mai napig igazgató - kápolnásnyéki Halász-kastély, 2019- től elnöke a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítványának, 2021-2024: a Nemzeti Kulturális Alapközművelődési Kollégium kurátora, 2025- től pedig az NKA Hagyomány- és Ismeretátadás Kollégiumának kurátora. Előzőekben felsorolt tevékenységein túl, -bár ezek is jól tükrözik sokrétű munkásságát- igazgatja a kápolnásnyéki Alkotóház, Művésszálló, Liszt Ferenc Művészház, Csajághy Laura Szabadtéri Színpad kulturális-művészeti tevékenységét. Fentieken kívül, olyan kiadványoknak volt szerkesztője és e-lektora,-írója, mint: Szentjánosbogárkák, Gárdonyi Géza Világa, A Magyar Szabadság Éve 1956, Pilinszky János: A Nap születése, Mesék a Velencei-tóról. 2025 – a Nemzeti Kulturális Alap Hagyomány- és Ismeretátadás Kollégiuma kurátora
2021-2024 – a Nemzeti Kulturális Alap Közművelődés Kollégiuma kurátora
2019 – elnök, Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány
A Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Velencei-tó melletti központtal működteti folyamatosan bővülő kulturális hálózatát. A Művészeti Népfőiskola tematikáját tekintve egyedülálló intézmény. Az alapítványi formában működő szervezet központja a Kápolnásnyék szívében álló Halász-kastély.
2017 – igazgató, kápolnásnyéki Halász-kastély
a kastély, mint kiállítótér és kulturális központ megnyitását követő bevezetése, programok, kiállítások szervezése, lebonyolítása, teljes körű kommunikáció, PR tevékenysége, kiadványok írása, szerkesztése, megjelentetése. Térségi partnerségek kialakítása. Kulturális turisztikai stratégia kialakítása.
2016-2017 – sajtófőnök, Terror Háza Múzeum
kommunikációs és sajtó osztály vezetése, kampányok szervezése, lebonyolítása, kiadványok szerkesztése, kommunikáció stratégiák meghatározása, kabinetfőnöki feladatok
2015-2016 – főosztályvezető, Nemzetközi, Marketing és Kommunikációs Főosztály
(majd: Létesítményhasznosítási Igazgató)
Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ:
- a kulturális örökségvédelem területét érintő kommunikációs, marketing és PR- tevékenység szervezése, megvalósítása, sajtókapcsolatok,
- az ország számos pontján a Központ fenntartásában működő műemléképületek (kastélyok, várak, emlékhelyek) látogatószám és bevétel növeléséhez szükséges feladatok megszervezése, ellátása
- kulturális programszervezés, országos kampányok
- honlap és FB-profil szerkesztés
- a Központ kiadványainak írása, szerkesztése
- szakmai együttműködések kialakítása, kapcsolattartás
2014-2015 – kulturális tanácsadó
Miniszterelnökség, Parlamenti Államtitkárság:
- Az Államtitkársághoz kapcsolódó kommunikációs, PR-tevékenységek megvalósítása, rendezvények szervezése, lebonyolítása.
- Csók István Emlékév – Az emlékév programjainak, kommunikációjának, kezdeményezéseinek kigondolása, szervezése, lebonyolítása. Konferenciák, vándorkiállítás, kiadványok, honlap, FB-profil szerkesztés, sajtókapcsolatok.
- sajtóközlemények, kommunikációs anyagok, kiadvány szövegek írása.
2013-2014 – kulturális tanácsadó
A Budai Várnegyed, a Fertődi Esterházy-kastély és a Kúria megújításáért felelős Kormánybizottság, Miniszterelnökség:
- a Kormánybiztossághoz kapcsolódó helyszínek, különösen a Várkert Bazárhoz kapcsolódó kommunikációs, PR-tevékenységek megvalósítása, rendezvények szervezése, megvalósítása, sajtókapcsolatok.
- Ybl Miklós Emlékév – Az Ybl-emlékév programjainak, kommunikációjának, kezdeményezéseinek kigondolása, szervezése, lebonyolítása. Konferenciák, vándorkiállítás, kiadványok, honlap, FB-profil szerkesztés.
- sajtóközlemények, kommunikációs anyagok, kiadvány szövegek írása.
2012-2013 – kulturális projektmenedzser - Gárdonyi Géza Emlékév: A Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi év alkalmából Gárdony város rendezvényeinek és az országos programok, kezdeményezések rendszerezése, összefogása, pályázatok koordinálása, és a teljes programév megvalósításának elősegítése.
2011-től – tolmács, idegenvezető, rendezvényszervező: saját céggel konferenciák, nemzetközi és hazai tanulmányutak, Velencei-tó körüli túrák, csapatépítések szervezése, lebonyolítása.

2009-től - múzeumpedagógus: a Gárdonyi Géza Emlékház és a gárdonyi Rönkvár múzeumpedagógia foglalkozásainak felépítése, kommunikálása, szervezése, lebonyolítása.

1995-2005 - nyelvtanár: lakossági, és céges tanfolyamok, nyelvvizsga előkészítők, intenzív tanfolyamok; nyelvi konferenciák, továbbképzések szervezése, hallgatása - Európai Nyelvek Stúdiója, Budapest

2000-től szakmai és műfordítások
Kiadványok:
2024 Mesék a Velencei-tóról – szerkesztő
2021 Pilinszky János: a Nap születése – szerkesztő
2019-től Velencei-tó Magazin – szerkesztőbizottsági tag, lektor
2017 A Magyar Szabadság Éve
1956 – emlékalbum szerkesztő
2013 Szentjánosbogárkák, Gárdonyi Géza Világa – író, szerkesztő

A szakmám általános lakatos–esztergályos. Felsőfokú végzettségem gépész-üzemmérnök, valamint energetikus. Ennek megfelelően a Fejér Megyei Nyomdaipari Vállalatnál kezdtem a pályafutásomat karbantartási csoportvezetőként 1982-ben.
1984-ben az alakuló Székesfehérvári Városi Televízióhoz hívtak operatőrnek, mivel amatőr szinten fotóztam, és Dunaújvárosban sikerült díjat szereznem egy Cseh Tamás-képsorozattal. Itt aztán „elkapott a gépszíj”, és igazából soha többé nem tudtam a tömegkommunikációtól „szabadulni”. Először operatőrként, majd műszakivezetőként, végül vezető-adáskiadóként és szerkesztőként dolgoztam a Fehérvár Televíziónál, valamint a Magyar Televíziónál. Az 1987-ben kezdődött rendszerváltozás fehérvári sajtókörforgásában aktívan vettem részt, az első választások helyi kommunikációját közösen oldottuk meg a Fejér Megyei Hírlappal.
Egy évig felfüggesztettem a sajtóban végzendő munkámat, mert elnyertem pályázat útján az Őriszentpéteri Költségvetési Üzem igazgatói állását. A pályázatomban vállalt terveket elértem, az üzem rentábilis lett, és osztrák szerződésekkel növekedésnek indult, ezért egy év múlva visszajöttem a Fehérvár Televízióhoz, ahol adáskiadóként, operatőrként és szerkesztőként dolgoztam. Eközben alapítója lehettem a Vörösmarty Rádiónak is, ahol riportok készítésével dolgoztam.
1995-ben a város akkori vezetése felkért az önkormányzatnál a sajtó- és civil-kapcsolatok-referensi pozíciójára, amit elvállaltam, és 1998-ig ott dolgoztam. Feladataim közé tartozott többed magammal a hivatal korábbi rendszerének lebontása, egy új, személyes felelősségekkel terhelt rendszer felépítése és annak külső- és belsőkommunikációja. Ezek során alakítottam ki – ami az én nevemhez köthető – a Közös Érdekek Kerekasztalát, amely három pólusú volt, benne az önkormányzat mellett a vállalkozói szféra és az érdekképviseletek. E körön belül kezdődtek meg az önkormányzati előterjesztések szakmai egyeztetései, mielőtt a testület elé kerültek volna. Később ezt felszámolták. Ugyanitt készítettem elő és terveztem meg a Datatrans Kft. közreműködésével a Digital Regia nevű programot, amely Európa több városában is alapprogram lett. Sajnos az 1998-as önkormányzati választások után a programot elsorvasztották.
1998-tól hat esztendőn keresztül autóversenyeket szerveztem, mint versenytitkár. Elsőként szerveztem meg a székesfehérvári országos raliversenyt, majd az Őrségi Nemzeti Parkon átvezető raliversenyt. Mindkettő Európa bajnoki futammá nőtte ki magát, de utóbbi egyben példa volt arra, hogyan lehet egy nemzeti parkot visszaadni a természetnek! Ebben az időszakban könyvek készítésével, kiadásával is foglalkoztam mint vállalkozó. Az én gondozásomban jelent meg több tucat könyv. A legbüszkébb a Magyar horgászenciklopédiára és a Motorozás enciklopédiájára vagyok büszke. Utóbbinak szerzője, fotósa, szerkesztője és nyomdai előkészítője voltam.
2009-ben ismét a sajtóban kötöttem ki. A FehérVár Magazin alapítója és tervezője lehettem. E hetilapnak főszerkesztőjeként dolgoztam 2017-ig. Időközben a Fehérvár Televízió főszerkesztői posztját is betöltöttem, miközben éves szinten több száz írott és elektronikus riportot készítettem az újságnak, a televíziónak és a rádiónak is.
2017-ben felkértek a Fejér Megyei Hírlaphoz főszerkesztő-helyettesnek, majd 2018 májusában kineveztek főszerkesztőnek. Irányításom alatt 2024. szeptemberig annyi előfizetőt tudtunk megtartani, amennyi a szerkesztőség költségeit teljes mértékben fenn tudta tartani. Irányítói tevékenységem mellett továbbra is készítettem riportokat, és az online felületen lefektettem az elektronikus alapokat is. A filmekkel, hanganyagokkal, írásokkal a kollégákkal közösen a stabilan hatvanezren álló heti felhasználói létszámot két év alatt megemeltük ötszázezerre. Ez az országos lapcsoportban egyedülálló volt. Sajnos az elmúlt évben olyan változások jöttek, amikkel nem tudtam azonosulni.
Tavaly elértem a nyugdíjkorhatárt. 2025-ben ismét a fehérvári hetilapban publikálok, valamint a Fehérvár Médiacentrum online felületén és televíziójában műsorokat készítek. Leginkább történelmünk nagy kérdéseivel, illetve a kihalóban lévő és egyben a mesterséges intelligencia által kiszoruló szakmákkal, mesterségekkel foglalkozom. Éppen az utóbbi időben indítottam e témákban sorozataimat.